Zászlófelvonással és a városháza dísztermében megrendezett képviselő-testületi díszüléssel emlékeztek meg szeptember 1-ről, Szabadka város napjáról, melynek keretein belül kiosztották a díszpolgári oklevelet és plakettet, illetve a Pro Urbe díjat. Szabadka város polgármestere, Stevan Bakić nevében Srđan Samardžić intézett beszédet a jelenlévőkhöz, melyben arra mutatott rá, hogy a mai díszülés és a szabad királyi városi rang elnyerése, melynek 246. évfordulóját ünnepeljük, egy történelmi pillanat volt. Ez a pillanat meghatározta Szabadka sorsát. Ezen alkalomból ma számba vesszük az elmúlt év legfontosabb tevékenységeit és az elkövetkező időszak céljait.

„A Tiszta Szerbia elnevezésű projekt városunk és országunk egyik legfontosabb projektje, mellyel az elmúlt néhány évtized legnagyobb beruházására kerül sor a csatornarendszert illetően. Szabadkán 2024 decembere végén kezdték meg a jobb életfeltételeket biztosító projekt megvalósítását, melynek köszönhetően egyúttal csökken a környezetszennyezés is. A Sándori szemétlerakó szanálására és rekultivációjára irányuló projekt is tanúsítja azt, hogy az állam támogatja Szabadkát és hogy a stratégiai projektek nem csupán ígéretek, hanem a valóság. Ezen számunkra jelentős projekt három fázisban valósul meg, összesen mintegy 6,45 millió euró értékben (ÁFA nélkül)” – hangsúlyozta Srđan Samardžić.

Habár Samardžić szerint a jelenlegi városvezetés egyik elsődleges terve a kisbajmoki vámszabad övezet egy része vízhálózatának kiépítése, amely két fázisban van előrelátva.

„Ami a közmű-infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokat illeti, csupán egy projektet említenék meg, mely igazolja a városvezetés a városi és külvárosi helyi közösségek kiegyensúlyozott fejlődésére irányuló figyelmét, ez pedig a Zorka és a Makkhetes helyi közösségek egyes utcái vízhálózatának kiépítése” – mondta Srđan Samardžić.

Samardžić szerint a jelenlegi városvezetés egyik fő célja a városi és külvárosi utak kiépítése és felújítása volt.

„2025 elején befejeződtek a Matko Vuković és Matija Gubec utcák kereszteződésénél végzett felújítási munkálatok, melynek során egy további forgalmi sávval bővítették az úttestet, valamint áthelyezték a buszmegállót. A munkálatokra szánt hétmillió dinárt a városi költségvetésből biztosították. A város idén is, a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóságnál kiírt pályázaton keresztül további 150 millió dinárt biztosított a közlekedési infrastruktúra-projektek megvalósítására. Ennek az összegnek köszönhetően hét külvárosi helyi közösség 11 utcájában épül majd mintegy 3,5 kilométernyi útburkolat. Az év végéig tervezzük a Jovana Mikić utca kiszélesítését, a Milutin Uskoković és a Lukács György utcák közti szakaszon, mintegy két kilométer hosszan” – jelentette ki Srđan Samardžić.

Elmondása szerint Szabadka város a Tartományi Mezőgazdasági Titkársághoz eljuttatott a dűlőutak rendezésére vonatkozó pályázatával további 60 millió dinárt biztosított erre a célra, ami a városi költségvetés 25 millió dinárjával együttesen 85 millió dinárt jelent.

„Habár az utóbbi években igazán sok befektetés történt az egészségügyet illetően, különösen a megelőző egészségügyi ellátás rendszerének fejlesztése, a várólisták csökkentése, a Szabadkai Közkórház, az Egészségház és a rendelők felszerelése terén, ezen a területen is ugyanolyan ütemben folytattuk a beruházásokat. Tavaly szeptember végén megkezdődtek a munkálatok a Bohinj utca sz.n. címen található palicsi egészségügyi rendelő kapcsán. A kivitelező a neves szabadkai Javornik Kft., a szerződéses munkálatok ára pedig 96,53 millió dinár. Az épület a szerződésben meghatározott határidőn belül készült el. Itt még megjegyezném, hogy a Szabadkai Egészségház otthoni ápolási szolgálata idén júliustól egy újabb személygépkocsival gazdagodott a szabadkai önkormányzatnak köszönhetően, amely kétmillió dinárt különített el a városi költségvetésből egy Dacia Sandero Stepway jármű megvásárlására” – emelte ki Samardžić.

Nagy figyelmet fordítottak az oktatásra is, különösen azért, mert Samardžić szerint az oktatásba és a tudásba való befektetés a legjobb befektetés.

„Ezért is vagyunk büszkék arra, hogy a Naša radost Iskoláskor Előtti Intézményhez tartozó Mandarin épület felújítása és bővítése folyamatban van, amelyre a város mintegy 152,43 millió dinárt különített el. Természetesen gondot viselünk a fiatalokra is. Szabadka város már évek óta elkötelezetten dolgozik azon, hogy a fiataloknak a lehető legjobb feltételeket tudja biztosítani a tanulásához. Az Ivan Sarić Műszaki Iskola például komoly állami segítséggel olyan feltételeket teremtett, amire kevés szerbiai iskola képes. Az elkövetkezőkben az újonnan épült, mintegy 3.600 négyzetméteres oktatóközpontban, egy új, modern, a legkorszerűbb technológiával felszerelt helyen tarthatják majd az iskolai gyakorlati oktatást” – hangsúlyozta Srđan Samardžić.

Szabadka város, illetve a Tartományi Sport és Ifjúsági Titkárság együttműködésének eredményeként a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában az év végéig teljesen felújítják a tornatermet, és ahogy mondta, „különösen fontosnak tartom megemlíteni, hogy a mai napon, a tanév első napján, mind az 1.350 iskolakezdő számára szép és értékes ajándékot tudtunk biztosítani.”

„Arról is beszélnék, hogy Szabadka város jóvoltából idén először osztottak ki ingyenes tankönyveket közel 8.500 általános iskolás részére. Az idei városi költségvetésből került finanszírozásra a Naša radost Iskoláskor Előtti Intézményt látogató minden gyermek ingyenes óvodáztatása, valamint a magánóvodák gyermekenként havi 10.000 dináros támogatása is. Emellett különös figyelmet fordítottunk a legidősebb polgártársainkra is, hogy egy mindenképpen megérdemelt, méltó öregkort biztosíthassunk számukra” – hangsúlyozta Samardžić.

Ezúton köszöntjük Predrag Petričević okleveles építőmérnököt, aki az idei díszpolgári cím tulajdonosa. Kiemelkedő életművével hírnevet és elismerést szerezett a városnak hazánkban és külföldön egyaránt. Üdvözöljük Kovács Frigyes színészt, Tóth Szalai Erika okleveles jogászt és Dušan Maravić kiváló sportolót – poszthumusz, akik a Pro Urbe díj tulajdonosaivá lettek és akik kiemelkedő alkotásaikkal és tetteikkel jelentősen hozzájárultak a város hírnevének öregbítéséhez, illetve gyarapították annak anyagi és szellemi értékeit.

„Röviden kitérnék a hazánkban és városunkban zajló aktuális eseményekre is. Minden olyan szerbiai polgár örömére, aki a társadalmi kapcsolatok normalizálására, fejlődésére és javítására törekszik, tanúi lehettünk annak, hogy nem járt sikerrel a politikai indíttatású, színes forradalmat célzó stratégia, amely az állam destabilizációjával, a hatalom intézményes és demokratikus kereteken kívüli megdöntésével próbálkozott. Bár az elmúlt tíz hónapban hatalmas károkat szenvedtünk, a szerb kormány stabil gazdaságpolitikájával, a helyi önkormányzatok és a tartományi kormány támogatásával biztos, hogy Szabadka hamarosan egy hatalmas építkezési területté válik, és minden megkezdett projektet megvalósítunk” – jelentette ki Srđan Samardžić.

„Ezért, ahogy Samardžić hangsúlyozta, bízunk abban, hogy sikerül a Đuro Salaj Általános Iskolát is teljesen felújítani a Közberuházási Minisztérium által biztosított, mintegy 295 millió dináros támogatásnak köszönhetően. Ezzel a meglévő létesítményt felújítják és kibővítik egy épülettel, amely két funkcionális egységből áll majd, egy tornateremből és egy oktatásra szánt blokkból. Bízunk abban is, hogy megvalósul a Szabadka és Tavankút közti fővezeték finanszírozására vonatkozó projekt, mely magába foglal egy mérgesi víztározót és két szivattyúállomást is, egyet a településen, egyet pedig a Szabadka–Mérges tranzitvezeték II. szakaszán. Ezen projekt értéke majd 300 millió dinár, melynek megvalósítására a Gazdasági Minisztérium 2025-ben 150 millió dinárt (ÁFA-val) biztosított. Ez a projekt többek közt csökkenti az infrastrukturális különbségeket a városi és a vidéki területek között, és stabil és biztonságos, jó minőségű vízellátást biztosít a város területén található további települések részére.”

„Bízunk benne, hogy hamarosan megnyitják a forgalom előtt az Újvidék és Szabadka, illetve a magyar határ (Kelebia) közötti gyorsvasútvonalat is, amely a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút-projekt része. Mindezek fényében, engedjék meg, hogy így a beszédem végén aláhúzzam és jelezzem, hogy minden nehézség ellenére, amellyel szembesültünk, Szabadka továbbra is működik és épül. És nem fog leállni, ahogy nem szabad és nem is lehet leállni egy korszerű, modern és fejlett Szerbia építésével sem, amelynek élén Aleksandar Vučić elnök áll” – zárta beszédét Samardžić.

Gyivánovity Dániel, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke felidézte a városi rang elnyerésének történetét.

„Amikor pontosan 246 évvel ezelőtt Szabadka elnyerte a szabad királyi városi rangot és a Maria Theresiopolis nevet kapta, az nem csupán egy cím volt. Ez egy olyan pillanat volt, amikor a városnak megadatott, hogy kilépjen a provincializmus árnyékából, és a közép-európai politikai, gazdasági és kulturális értékeknek megfelelően fejlődjön. Az 1779-es kiváltságlevél minden polgárnak – nemzetiségre, nyelvre vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül – biztosította a szabadság és az egyenlőség jogát. A történelem viharos időszakain keresztül Szabadkának nem mindig sikerült megőriznie ezeket a jogokat. A kiváltságait megszüntették, majd visszaadták, de a szabadság szelleme mindig megmaradt. Ez a szellem ma is él, amikor Szabadkáról, mint a sokszínűség, az összetartozás és a kulturális örökség városáról beszélünk.”

Elmondása szerint éppen ez a sokféleség és összetartozás formálta Szabadka ismertetőjegyeit.

„Bíró Károly polgármestersége alatt érte el a város építkezéseinek és fejlődésének csúcspontját. Ekkor épült Európa ezen részének egyik legszebb épülete, a Szabadkai Zsinagóga. Ugyanazon a napon, amikor a Városháza, tartózkodásunk helyszíne, először megnyitotta kapuit, akkor adták át rendeltetésének a palicsi szecessziós remekeit is: a Nagyteraszt, a Zenepavilont, a Női strandot, a Víztornyot és az Emlékkutat. Mindez annak tanúja, hogy Szabadka a régió egyik legfontosabb kulturális és közigazgatási központja volt akkortájt” – juttatta eszünkbe Gyivánovity Dániel.

Ma büszkén emlékezünk Bíró Károlyra – emelte ki Gyivánovity.

„A történelem megpróbálta kitörölni a nevét, de mi visszahoztuk Szabadka mindennapjaiba. Emlékművet állítottunk neki, felújítottuk a házát, és ezzel megmutattuk, hogy egy olyan városnak, amely nem felejti el építőit, biztos jövője van. A zsinagóga állapota évtizedekig romlott, míg végül egy ember kezdeményezésére és a magyar kormánynak köszönhetően teljesen felújították, és visszaadták a szabadkaiaknak. Ez az ember Pásztor István volt. Egy ember, aki sosem békélt meg a megosztottsággal és az igazságtalansággal. Az ő jövőképe és elkötelezettsége vezetett a szerbek és magyarok történelmi megbékéléséhez, a kollektív bűnösség eltörléséhez, és a két nép modern kori történetében a legjobb kapcsolat kialakulásához. Mindannyiunkat lekötelezett ezzel és meggyőződésem, hogy a neve és a munkássága még sokáig fennmarad” – mondta Gyivánovity Dániel.

És ahogyan a Városháza az összetartozás szimbólumává szilárdult, úgy bizonyítja a mai Szabadka is, hogy képes építeni, fejlődni és megőrizni azt, ami számára a legértékesebb, az identitást és a szabadságot – hangoztatta Gyivánovity.

„Szabadka az elmúlt években tovább fejlődött. Jelentős épületeket újítottak fel, például olyan kulturális műemlékeket, mint a palicsi Víztorony, amely újra a település jelképévé és turistalátványosságává vált. Felújították a Városi Könyvtárat és a ludasi Kosztolányi-házat is. Befejeződött az Y-elágazás kiépítése, egy rendkívül fontos szabadkai elkerülő út, amelyre a polgárok évtizedek óta vártak. Kiépült az Aquapark, amely a pihenés és a szórakozás szempontjából tovább növelte Palics idegenforgalmi jelentőségét. És megoldódott a modernkori Szabadka egyik legnehezebb kérdése is, az illegális migráció problémája, amelyet dr. Pásztor Bálint szakszerű és fáradhatatlan nyomásgyakorlásának, valamint az ország határozott fellépésének köszönhetően végre sikerült ellenőrzés alá vonni” – hangsúlyozta Gyivánovity Dániel.

„Szintén az elődöm mandátuma alatt történt és az ő kezdeményezésére pályázott a város a Városháza tetőszerkezetének felújítására az Interreg IPA Magyarország-Szerbia program keretében, és nyert a pályázaton partnertelepülésével, Kiskunhalassal” – folytatta Gyivánovity.

„Ennek eredményeként a következő három évben a Városháza, ez a szecessziós gyöngyszem és városunk büszkesége, több mint egy évszázad után végre teljesen felújított tetőt kap. Így őrizzük meg a várost, így őrizzük meg azt, amit örökségként kaptunk elődeinktől. És biztosítom önöket, ezek a dolgok nem maguktól történnek. Ezek a Vajdasági Magyar Szövetség csapata kemény munkájának eredményei. A közeljövőben megújul a palicsi Bagolyvár is, amely a sport szimbóluma és Vermes Lajos hagyatéka. Emellett a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium is megkapja régóta várt diákotthonát” – mondta Gyivánovity Dániel.

Azt is kiemelte, hogy Szabadka neve a szabadság szót rejti magában, ami nem csupán történelmi emlékezet, hanem fogadalom is. A szabadság felelősséget is jelent – azt, hogy mindannyian, akik ebben a városban élünk, együtt dolgozzunk annak fejlődésén és az előrehaladásán.

„A szabadság nem az anarchia, az ellehetetlenítés, vagy a gyűlölet útja, amely szembemegy minden gondolattal, ami eltér egy bizonyos csoport akaratától. A szabadság az intézményeken belüli párbeszédben van. A szabadság a választás lehetőségében van. A Vajdasági Magyar Szövetség az utóbbit választja, és 31 éve szilárdan a normalitás oldalán áll. Ma az a feladat áll előttünk, hogy megőrizzük a békét, megőrizzük Szabadka identitását, és olyan hellyé tegyük, ahol mindenki élni, dolgozni és építeni akarja a jövőjét. Ezt csakis összefogással, megbecsüléssel vagy bölcs vezetéssel érhetjük el. Mert egy olyan város, amely nem becsüli és nem őrzi meg polgárai és elődei örökségét, nem lehet sem szabad, sem virágzó. Legkevésbé pedig királyi” – mondta Gyivánovity Dániel.

Szabadka nemcsupán építészetből, történelemből és gazdaságból áll, hanem emberekből is.

„Emberekből, akik a munkájukkal, tudásukkal és hitükkel tették a várost azzá, ami. Ezért a város napja remek alkalom arra, hogy elismeréssel adózzunk azok előtt, akik élete, munkássága és erőfeszítései mindannyiunk számára példaértékűek” – jelentette ki Gyivánovity Dániel.

Üdvözölte a díszpolgári cím és a Pro Urbe díj újabb birtokosait, majd hozzátette, hogy a város szolgálata nem csupán kötelesség, hanem kiváltság is.

„Szabadkát megőrizni annyit jelent, mint megőrizni azt, amit őseink hagytak ránk, és amit mi fogunk hagyni a jövő generációira” – zárta beszédét Gyivánovity Dániel.

Szabadka Város Képviselő-testülete díszülése a Sveti Roman Melod egyházi kórus előadásában elhangzó himnusszal kezdődött. Az eseményt zenei műsor tette még ünnepélyesebbé.

Az ünnepi ülést és a városnapi torta felvágását követően és a zöld teremben aláírták a Szabadka város és a romániai Marosvásárhely között együttműködési megállapodást.